2011. július 24., vasárnap

Killzone 3 - Kiszámítható Single player, látványorgia és multiplayer jóság


Valamiért nekem a Killzone széria kimaradt. Mondogatták páran az elmúlt években a Killzone 2-t, de amit olvastam róla, még arról sem győzött meg, hogy ki kéne próbáljam. A hetekben megtört a jég, és mintegy 2 hónapos farkasszemezés után megvettem a témát. Egyáltalán nem bántam meg. 

A Multiplayerhez kellett egy pár óra, mire elkezdtem pedzegetni a campelés talán egy kicsit jobban támogató játékmódokat és osztályokat, de így 23-24 szint környékére, már egészen elfogadhatóan tolom és hatalmas jóság. 

A sima Team Deathmatch mellet a másik két játékmód az Operations és Warzone is igencsak élvezetes, nagy hátrányuk, hogy jóval tovább tartanak, mint egy 15 perces DM, ellenben sokkal változatosabb taktikai jellegű kisebb meccseket kell megnyerni a csapattal, ami azért némileg izgalmasabb a sima gyilkolászásnál. Igaz ugyan, hogy szokni kell a kissé lassabb felfogású és sokkal kevésbé csapat-orientált játékostársakat a Battlefield után, de hozzá kell tegyem, hogy az egyes klasszok és gadgetek is inkább a barikádozzunk be valahova elvet támogatják. 

A játék grafikailag egyébként lenyűgöző, toronymagasan a legszebb, amit PS3-on láttam, a Multiplayer első pár órájában folyamatosan koncentrálnom kellett, hogy ne a szinte önálló életet élő gyárban bámészkodjak, hanem irtsam az ellent is és koncentráljak a feladatra. 

Jól néz ki - és helyenként Brutális
A single player campaign is egyébként élvezetes lenne, változatosak a pályák, az AI meglepően intelligens, helyenként egészen pofátlanul okosak és fordítják előnyükre a helyzetet és igencsak arcpirító módon pimaszok a gránáttal is, hogy a fedezékek mögé bújást ne is említsem. Az átvezető videók is jól meg vannak csinálva, ennek ellenére annyira papírmasé a történet és a szövegek, hogy egész egyszerűen félbehagytam az egészet. 

Egyszer biztosan szakítok még rá időt, de Multiplayer rész annyival jobb, hogy erre szerintem majd valami későbbi, ínséges időben fogok sort keríteni. Egy szó mint száz, a Killzone 3 akár egy überklasszis játék is lehetne, ha lett volna egy értő kéz, aki segít a holland srácoknak összedobni négy-öt, amőba szintjénél kissé komolyabb szellemi erőfeszítést igénylő dialógust, és egy sztorit, amire lenne értelme odafigyelni. Sajnos ez hiányzott, de nem lehet minden tökéletes. 

A Killzone 3 meguralós, még így is. 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése